Magamról

Saját fotó
“Úgy vélem, csakis egyszer élhetjük meg az életet. Ha tehát akad bennem jóság, amit kimutathatok, vagy akad olyan jó cselekedet, amivel megkönnyíthetem bármely embertársam életét, most kell megtennem, nem késlekedhetem vagy feledkezhetem meg erről, hiszen soha többé nem fogok erre járni.” (William Penn)

2012. április 4., szerda

Honvágy

Úgy néz ki, hogy ez a honvágy kezd egyre jobban elhatalmasodni rajtam. Nem is az a tudat rossz, hogy hiányzik az otthon, ahol felnőttem, hanem az, hogy minden egyes dolog arra emlékeztet. Ha hallom a kocsik ajtójának csapkodását, az olyan mintha a szódás lenne itt. Ha madár csicsergést hallok reggel, eszembe jutnak az otthoni reggelek. Úgy érzem, hogy nem tudok még sokáig itt lenni úgy, hogy nem látogatok haza hamarosan. Főleg most, hogy szünetem van, kezdek megőrülni. Nem gondoltam volna, hogy valaha ezt mondom, de szeretnék vissza menni suliba, persze dolgozni, nem tanulni. :D

1 megjegyzés: