WOW

Wow, a szó Skóciából származik. Egy író írta versébe, azután a szó elutazott Amerikába majd vissza talált az Egyesült Királyságba valamikor a 20. században. A szó: a csodálkozás kifejezése, vagy az izgatottság,meglepődés kimutatása.
 Ebben az esetben wow, nem hiszem el, hogy több, mint 1 éve nem írtam. Valószínű azért, mert tudom, hogy senki nem olvassa el a gondolataimat még akkor is ha ez ilyen napló féleségnek indult. Szeretem látni, hogy forgalmas az oldal, ami nem igazán volt az elmúlt időkben.

Anyway. Mi is történt velem mostanában?
Az imaházban elindult egy Biblia tanulmányozó kis csapat, ami vasárnap esténként történik, de eddig sajnos csak egyre tudtam menni. Tervezek menni többre is, de sajnos elég távol van és nem mindig tudnánk megoldani azt, hogy valaki elvigyen oda aztán meg haza is hozzon. Mert hogy még egyikönknek sincsen jogsija. Csodálatos dolog házasnak lenni, de gyakran nincsen arra pénz amire szeretnénk, ezért az "álmainkat" mindig arrébb kell tolni. A josi közéjük tartozik.

Keresek munkát. Nehéz. Sokan akarnak olyan dolgozókat, akik tökéletesek minden szempontból, és én nem tartozom közéjük. A munkaügyi központ, ahova járunk, talált nekem egy munkát azt mondták, ezért én elmentem egy interjúra, ami sikeres volt, mert felhívtak és mondták, hogy szeretnék, ha náluk dolgoznék. Én nagyon megörültem, felhívtam a tanácsadómat és mondtam neki, hogy elkell intézni papírokat és csak utána szeretné az iskola, hogy menjek.

Kiderült, hogy el kell végeznem egy tanfolyamot közben, amivel magasabb színtű képzettségem lesz, amibe én bele egyeztem. Azt mondták, hogy 1 napot kell a tanfolyamon lennem minden többi nap az iskolában. De kell keresnem munkát akkor is, ha az iskolában vagyok mindennap "dolgozni". Nehéz és nagyon bonyolult.

Boldogság van, mert anyáék jönnek látogatóba Decemberben karácsony után. Igaz, hogy csak pár napra, de az is fantasztikus lesz. És még boldogabbá tesz, hogy Dorci is jön hozzám, Márciusban. Már nagyon várom őt.

Amiot Isten tanít nekem ezekben a napokban. Türelem és szeretet. Nagyon nehéz várni olyan dolgokra, amik nagyon elhúzódnak, pedig meg lehetne azokat csinálni hamarabb is. Tanít arra, hogy hogyan szeressem férjecskémet minden nap egyre jobban.
Ilyenkor mindig jól jön egy inspiráció:  "Megkérdeztem Jézust, 'Mennyire szeretsz engem?' 'Ennyire' Válaszolta. Aztán kitárta karjait és meghalt."


Wow, mennyit írtam és még nem is írtam le az összes gondolatomat...